A templom a fennsíkot körülvevő hegyek egyikének csúcsához épült, egy szakadék peremén, de biztonságos helyen. Messziről csupán egy csillogó, mégis sötét folt látszik az erdőségek felett. Megközelíteni csak hosszú, kanyargós és keskeny utakon lehet, amin egy lónál több nem igazán fér el biztonságosan. A hatalmas kétszárnyú kapu sötét fája előtt megállva az egekig tornyosuló falak riasztóakká és zordakká teszik a látványt, odabenn sűrű félhomály vár, amit csak néhol törnek meg az illatos gyertyák vibráló fényei. Odabenn az árnyak istenségei, és azok hatalma igazi remegő légkört kerítenek a papoknak, akik maguk csillagvadászok...(voltak, mára hajnalvárókká lettek).
Hollo és minden lelkész, vallási vezető és kisegítő szeretettel várja a szellemi-lelki megtisztulást, megújulást, útmutatást keresőket.