A kellék és a körülmény nem lényegtelen, de mindenesetre másodrendű.

Az ember azért dolgozik, hogy minél több és nagyobb lehetőséget biztosítson olyan életre, amely tényleg élet. Ehelyett: amit tesz, a kellékekért teszi. A kellék nem lényegtelen, de mellékes. Az életnek csupán feltétele. A dolgok. Mindig a dolgok. A technika. A berendezés. A körülmények megteremtése. Azt hiszik, az élethez kell valami, vagyon, pénz, állás, rang, ruha, ház, hír, autó, hatalom, villa, mintha e nélkül nem lenne élet, és hozzá sem lehetne fogni. Először mindig fel kell öltözködni. Mintha nem lenne tiszta pillanat, amikor az ember a fa alatt ül, még az is fölösleges, hogy időnként a szájába cseresznyét tegyen, vagy egy pohár bort, és az életen kívül nincsen semmi más, átéllel és vegyítés nélkül, nő és a rigó zenéje nélkül, és emlékek nélkül.

Nem élvezet. Még csak nem is gyönyör. A gondolkodók azt állítják, hogy amikor az élet ténylegesen élet, önmagával megtelik, önmagánál valamiképpen több lesz. Ami az életnél több, az életet áthatja, magasabb szubsztancia, és ez a lét. Élet csak akkor lehet és lesz önmaga, ha a lét megérinti. Nem élvezet és nem gyönyör és nem öröm és nem boldogság. Mert több, csepp abból, ami öröktől fogva van.

Kellék nélkül semmi sem érhető el, mégis a kellék és az élet között nincsen kapcsolat.

Ezért mondják, hogy az ember sok évig egzisztálhat, és egyetlen percet sem él. Valaki megteremtheti a feltételek sokaságát, vagyont, pénzt hatalmat, hírt, rangot, sőt szerezhet ízlést és tudást és képességeket. Utazhat, olvashat, járhat képtárakba és hangversenyekre.

Rettentő tevés – vevés, mialatt nem történik semmi. A feltételeknél marad. A kellékeknél, ahonnan nincs út az élethez.

Ahhoz, hogy az ember teljes értékű életet éljen, a dolgokra a kellékekre nincs szüksége.

A kellék, nem lényegtelen, de mellékes. Mindig csak futball, divat és margarin. Csinálni, mindig valamit csinálni, hogy valami legyen, és nem jut szóhoz az ami van.

Végül az egész elvész abban, hogy dolgoznak, hogy pénzt keressenek, nagyobb lakás és több bútor, nagyobb kényelem és több szórakozás, még az autó, és a függöny, csillár, elutazni, és a bámulatos túltevékenység egyre több és több kívánsághoz vezet. A kellékek arzenálja minél nagyobb, az életre való éhség annál jobban nő, mert az élet mag egyre szárazabb, és az ember egyre szomjasabb. Az igényeket folyton heccelik, minden nap több a nejlon és a magnó, a televízió és a frizsider. Mindig kell valami ami nélkül el sem lehet kezdeni.

Egy millenniumot lehet szórakozni anélkül, hogy az ember ténylegesen egyetlen percet éljen.

A tiszta pillanat, amit a dolgok nem zavarnak meg. Amikor az élet közvetlenül élet, és amiről nem lehet lemondani.

Semmiről sem akarok tudni, csak ami fontos.